Bagolydal — dalszöveg
A játék: visszhang, körönként halkabb
Huhú!
Ki szól odafent?
Huhú…
Hallod?
Lement a nap, kigyúlt a csillag,
a bagoly szeme tágra nyílt.
Puha szárny, halk rebbenés,
indul az esti repülés.
Fáról fára, ágról ágra,
végignéz a sötét tájra.
Aztán megáll, és kiált
egyet a nagy éjszakába.
Huhú! — Huhú!
Halkabban!
Huhú… — Huhú…
Még halkabban!
Huhú… — huhú…
Alig hallani.
Csitt.
A hang elindul a lomb között,
és visszatér egy másik fáról.
Valaki felel rá halkan,
aztán csend lesz a világból.
Nem kell sietni, éjszaka van,
a csillagok fent ragyognak.
A bagoly még körbenéz,
és huhog egyet a lombnak.
Kiáltasz egyet,
és az erdő visszaadja.
De minden alkalommal
egy kicsit halkabban.
Huhú! — Huhú!
Halkabban!
Huhú… — Huhú…
Még halkabban!
Huhú… — huhú…
Alig hallani.
Csitt.
Huhú… csillag ég,
a bagoly még egy kört tesz.
Huhú… aztán elhallgat,
és leül egy ágra.
Huhú…
egészen halkan…
jó éjszakát.
Huhú…
